Onnantól kezdve, hogy megérkeztünk a kútba, az ösztöneim bekapcsoltak. Én zártam ugyan a sort, mégis sikerült beérnem a csapat végét. Minden idegszálammal a ránk leselkedő, esetleges veszélyre koncentráltam, de amennyit láttam a kút aljáról, egy erdőben lehettünk. Minden békésnek tűnt. Megfigyelésemből a kis szöszke hangja rángatott ki, kérdőn néztem rá, aztán Hellre. - Hány éves vagy, tizenkettő? - érdeklődtem a szöszkétől, de azért lenyújtottam neki a kezem és felsegítettem, ha más nem tette meg, aztán elkezdtem mászni. Kihúztam magam a felszínre és ismét körbenéztem. Első látásra tényleg minden békésnek tűnt. - Mi az? - biccentettem Dmitri felé, és amíg ismertette velünk a pergamen tartalmát, levettem a hátizsákomat és beletúrtam. A pisztolyt jobbnak láttam, ha nem kötöm egyelőre a többiek orrára, de a tőröket beletűztem a nadrágövembe, az elsősegélycsomagért hálát adtam, az adóvevőt pedig érdeklődve kivettem és megforgattam. - Van másnak is ilyenje? - kérdeztem körbe, mert az ilyenek legrosszabb esetben is párosával járnak. Bekapcsoltam és mondtam bele pár szót, majd füleltem, hátha hallok valamit.
- 7 db konzerv étel (lencse, bab stb.) + evőeszközök
- egy kulacs víz (8 dl)
- takaró/pokróc
- világító neonrúd (néhány óráig hat)
- alap elsősegélycsomag
- iránytű + térkép
- rádió/adóvevő
- füstgránát
- 2 darab tőr
- pisztoly (50 db tölténnyel)
- mérgező füstbombák (5 db)
Jelenlegi szint :
Killville
Hétf. Nov. 11, 2019 8:07 pm
Tobias Thatcher
2019 egyik kiválasztottja
Nem volt nehéz beazonosítani azt a pillanatot, amikor megérkeztem Elysiumba, ugyanis az egész kút tőlem kezdett el zengeni. Szerencsére a megérkezés és a játék indulásának sokkját teljesen törölte az agyamban az átjáróban átélt halálfélelem, így ahogy arccal előre megérkeztem a trutyiba, első dolgom volt a hátamra fordulni és elkezdeni kiabálni. - Belöktél! Csak úgy belökött! - Az ex-zsarunak panaszkodtam, legalábbis a fejemben korrekt vádaskodásnak hangzott, de a valóságban valamiféle árulkodós felhangot kapott, amire nem igazán voltam büszke. Egy kicsit még duzzogva fújtam a fickóra, aztán a többiek noszogatásának engedve összekaptam magam és kimásztam a kútból. Alaposan megkínlódtam vele, kissé fújtatva vonszoltam át magam a peremen, kiterülve az avarban. - Á, ezek lassú csigák. - magyaráztam a fejjel lefelé fordult Dmitrinek a hátamon fekve, még enyhén lihegve. A kút felé legyintettem. - Ha rájuk vársz, lemegy a nap. - A végét elegáns nyöszörgéssel nyomtam el, amint az oldalamra gördülve feltápászkodtam, hanyagul leporolva a ruhámat. Most néztem csak körbe rendesen, hogy hová is kerültünk. - Oh, ez... Egész nyugis. Cuki. Sehol egy zombi. Idáig jó. - motyogtam az orrom alatt.
• 7 darab energiaszelet
• elemlámpa (nincs pótelem)
• takaró/pokróc
• egy doboz cigi
• esőkabát
• karóra
• rádió/adóvevő
• füstgránát
• 10 m damil
• paprikaspray
• vasrúd
Jelenlegi szint :
kinda gay, oh, I mean Killville
Hétf. Nov. 11, 2019 1:41 pm
Haley Rodriguez
2019 egyik kiválasztottja
Game on
Pusztítani sokkal könnyebb, mint teremteni.
Térdre érkeztem, megtámaszkodva magam előtt a mocsokban. Nagyot nyeltem. Meg akartam törölni az arcomat, de rájöttem, hogy azzal csak összekoszolom magamat. Így a nadrágomba töröltem a kezem, miután felálltam. Hova a francba kerültem? Nem így kellett volna lennie… Miért én? Felemeltem a fejemet. Az őszies időt már hidegnek gondoltam, de… nos, ez nem egy kívánság műsor volt. Elkezdtem kimászni szépen. Időbe telt, de sikerült felérnem. Megpillantottam az önkéntes férfit az egyik fának dőlve. Nagyot nyeltem, majd átlendültem a peremen és végül… kint voltam. Visszanéztem a kút mélyére, majd egy sóhajjal odébb léptem és levettem a hátizsákot magamról. Leültem egy másik fa törzsének mentén és elkezdtem megnézni, mim van. Nem mondom, hogy egy főnyeremény volt a hátizsák tartalma, de volt egy-két hasznos dolog. Például az elsősegélycsomag. Biztos voltam benne, hogy kelleni fog… Azt a kekszet viszont már most felbontottam volna, de tartalékolnom kellett. A bicskát kivettem és a zsebembe rejtettem, ahogyan a paprikasprayt is, csak azt a másik zsebembe raktam. Nem tudhattam, mikor támad rám valaki, ugye? Oh, egy iránytű és térkép. Idővel biztos kelleni fog. Az iránytűt is a zsebembe raktam, a bicska mellé. Ezután cizpároztam össze vissza a hátizsákot. Felpillantottam, el Dmitri felé, akkor is, ha már többen voltunk. Láttam, hogy van a kezében valami, de nem mertem rákérdezni, mi.
Már a kút aljáról láttam, hogy a táj őszies. A falevelek keringtek a fejem fölött, egy-kettő bele is esett a kútba. Vajon… visszakerülnek a kinti világba, ahogy talajt érnek? Elmerengtem, majd elkezdtem kimászni a kút oldalához erősített létrán, vagy legalábbis nekem úgy tűnt, az az… Ahogy végül sikerült kimásznom és átlendülnöm a peremen, a földet értem. Lábaim alatt ropogtak szinte a falevelek. Aztán körülnéztem. Úgy tűnt, én jöttem át elsőnek, bár ez meglepett kissé. A fát kiszúrva egyből odaléptem és szinte letéptem a pergamentet. Olvasni kezdtem kíváncsian, érdeklődve, majd egy sóhajjal megfordultam és a fának dőltem. Karbatett kézzel vártam, hogy mindenki átérjen. Együtt kell maradnunk. A végén ráérek gondolkodni, hogyan jutunk ki együtt, nem igaz? Ha bárki rákérdezett, mit ácsorgok itt, egyszerű volt a válaszom. - Ha mindenki kiért, felolvasom az első levelünket, amit a Játékmestertől kaptunk – Közöltem, majd a kút felé pillantottam. Vártam tovább.
✘ elemlámpa (nincs pótelem)
✘ 5 darab energiaszelet
✘ egy kulacs víz (1 liter)
✘ takaró/pokróc
✘ bicska
✘ karóra
✘ vízálló gyufa
✘ mp3 lejátszó és fülhallgató
✘ 10 m damil
✘ paprikaspray
✘ altató injekciók (3 db)
Jelenlegi szint :
✘ KillVille
Hétf. Nov. 11, 2019 12:27 am
Játékmester
Bábmester a színfalak mögött
1. rész: Senki Földje
Here, in the forest, dark and deep, I offer you eternal sleep...
Miután a versenyzők kikászálódtak a kútból, egy őszi erdő közepén találhatják magukat. A fák nagy része már elkezdte lehullatni ezer színbe öltözött lombját. Az avar enyhén sáros a talpuk alatt, utalva rá, hogy a napokban eshetett az eső. Az időjárás csak néhány fokkal hűvösebb, mint Euphoriában, és az égboltot borító sűrű, szürke felhők miatt nehéz megállapítani, pontosan hány óra lehet. Valószínűleg nappal van. Aki elsőként kimászik, az veheti észre leghamarabb a szemközti fa törzsére kiszögelt pergament. A papíron az alábbi, gyöngybetűkkel lekörmölt szöveg olvasható, alján a Játékmester pecsétjével:
Kedves Versenyzők!
Haladjatok északnak! Néhány mérföld múlva kiértek az erdőből és megérkeztek Killville kapujához. A következő ugrópontot a Sikolyok Tornyánál találhatjátok. Amint beértek a városba, látni fogjátok, melyik az.
Kellemes vadászatot, és ne felejtsetek el mosolyogni!
Kezdőlap
